Press

Bársony Péter, Frankl Péter és Komlósi Ildikó Brahms-lemeze az összes brácsás viccet értelmezhetetlen és hazug sztereotípiává degradálja. Bársony Péter játéka a brácsa univerzalitására hívja fel a figyelmet, a muzsikus keze alattt a hangszer rengeteg arcát megmutatja.

Steve Smith, The New York Times, 2013. május 3.

“Hungary Torn, presented on Thursday night at Carnegie Hall…Among the works that preceded it on this program, you could only wonder what paths these careers might have taken, and what impact they may have had. “In Memoriam” (1946), a brooding essay for viola and strings by Ödön Pártos, featured elegant playing by Péter Bársony, Hungarian violist.”

(A Dark Time in Hungary, Remembered
American Symphony Orchestra Presents ‘Hungary Torn’)

Paul Pelkonen, Superconductor, 2013. május 3.

“A Carnegie Hall-beli koncert Pártos Ödön: Yizkor című művével indult…A szólista, Bársony Péter gazdag, lélekteljes hangon játszott, az Amerikai Szimfonikusok Leon Botstein vezetésével szenvedélyes kíséretet biztosítottak.”

Joseph Magil, American Record Guide, 2011. január/február

“…I was surprised to find that the Hungarian violin virtuoso Jeno Hubay 1858-1937) also played and composed for the viola…It is an enjoyable work…better than many of the other viola concertos I have heard…Barsony is fully up to the technical and tonal demands of the piece, and the Erkel Chamber Orchestra is a polished group that produces a satisfyingly full sound…Peter Barsony is a good violist with consistently good intonation and an even vibrato in every register…”

Molnár Szabolcs, Új zenei újság, 2012. május 20.

“…kortárs mű gyanánt az est dirigensétől, Tihanyi Lászlótól a mélyhegedűre és zenekarra írt Passacaglie hangzott el. Utóbbi szólistája Bársony Péter volt. Igen felkészült, gondosan kivitelezett előadással örvendeztette meg a hallgatóságot. A koncert után néhány nappal a rádióközvetítést visszahallgatva vált teljesen világossá, hogy Bársony Péter milyen akkurátusan számolt el a vezérszólam legapróbb részleteivel is, és hogy mennyire maradéktalanul tett eleget az artikulációra, karakterre, dinamikákra vonatkozó szerzői intencióknak. E lelkiismeretesség már önmagában is imponáló, mindezeken felül Bársony végig makulátlan hangon, minden regiszterben kiegyenlített tónussal, és – talán ez a legfontosabb – a kompozíció atmoszférájára maximálisan ráhangolódva szólaltatta meg a művet…”

Tátrai Vilmos

„…Szép hang, nemes kifejezés és üzembiztos virtuozitás jellemzi a játékát. Meggyőződésem, hogy méltón képviseli a magyar vonóskultúrát.”

Papírusz

„…Hangszerének hangszíne szép, írjam, hogy bársonyos? A fiatal művésztanár zenei alázata követnivaló…”

Varga Péter, Momus

„…A szólót Bársony Péter játssza, szép, telt brácsahangon, érzékeny hangképzéssel, kihozva minden olyan finomságot hangszeréből, amelyet szeretünk nem beleképzelni a brácsa hangzásvilágába.”

Mike D. Brownell, All Music Guide

„Szabadi és Bársony…intonációja és artikulációi nagyon tiszták, a hangminőség mindkét muzsikusnál brilliáns…”

Robin Stowell, The Strad

„…hibátlan pontosság…spontaneitás, sárm és a jó humor megnyerő keverékével játszott…”

Carlos Maria Solare, The Strad

„Bársony magabiztosan és kiváló technikával játszik. A felvétel kiválóan megmutatja Bársony igen személyes hangját…”

Malina János, Muzsika

„…Az előadás…csiszolt, meggyőző és erőteljes volt…elsősorban Bársony játékának, hangjának…rendkívüli magvasságára figyeltünk fel benne. Bársony Péter hallatlan tartású és „kőbe vésett” zenélése volt a legfőbb tájékozódási pont.”